Elektromos törölközőszárító

Egyszerű szerkezet, kevés infóval a neten: 2 nagyon fontos dolog nem derült ki számomra egyik elérhető online platformról sem ennél az ívelt elektromos, 1,4 m magas törölközőszárító radiátornál: se a gyártó oldalán, se máshol nem tudtam kideríteni, milyen folyadékot kell tölteni egy ilyen szerkezetbe, és mennyit.

Szóval, most főként azért írom ezt a cikket, hogy egyértelmű legyen egy működő megoldás.

Nulláról kezdtem a szerelést, ami 3 fő lépésből ált:

  • A radiátor fizikai felszerlése a falra
  • Elektromos szerelés (konnektor kialakítása és bekötése)
  • Fűtőfolyadékkal való feltöltés (ez szimplán fagyálló!! – köszönöm Gondos Gábor barátomnak az megerősítést)

Az első pont nem hiszem, hogy bárkinek nehézséget okozna, ezt nem részletezem – luk/tipli/facsavar/vízszintezés

Ami a specialitását adta ennek a munkának, az az, hogy nem volt a radiátor közelében konnektor, és a helyiségből sem tudtam odavinni áramot, mert az nagyon sok véséssel, vagy külső kábelvezetéssel járt volna. A szomszédos szobában lévő konnektorból kellett továbbfűznöm egy új konnektort.

Ehhez először megfelelő magasságban egyszerűen átfúrtam a két szoba közti falat, majd a fürdőszoba felől kitágítottam – kivéstem – a kötődoboznak a helyet, amibe bekötöttem a konnektort. Ez tűnt a legegyszerűbbnek, mert a konnektorok kb. 50cm távolságra voltak egymástól, még ha másik szobában is.

Szóval, sok kutatás után kezdett körvonalazódni, hogy a radiátort vízzel nem töltjük, csak ha fűtésrendszerhez kötjük, de itt nem ez volt a helyzet.

Ezt a saját káromon tanultam meg egy hasonló esetben, mikor bojlert szereltem, és nagy büszkén bekapcsoltam üres állapotában… +4 napot jelentett ez, saját magamnak kellett javítanom a bojlert.

Csak annyt tudtam a szerkezetről, hogy “hővezető folyadék kel (szaknyelv csak fűtőfolyadéknak nevzte, köszi…), ami nem más, mint fagyálló. OBIban és benzinkúton, autófelszerelési boltban, szaniter boltban is biztos kapható, literje 500-1000 Ft. között. Nade mennyit kell bele tölteni???

Szerinted a Ventil Kft.-nél vásárolt felszerelés prospektusaiból, online anyagaiból kiderül? A boltot szaktanácsért fel lehet hívni? Nem:(

Megpróbáltam hasonló méretű termékek anyagaiból levadászni valami megfelelő anyagot. Sikerült is találnom egy hasonlót, ahol a radiátor űrtartalmára 5,6l-t írtak.

Ez alapján vásároltam 6l fagyállót.

Majdnem eltaláltam, a megfelelő mennyiség 6,5 l lett volna. Ezt vízzel pótoltam minden szívfájdalom nélkül. Szerintem 6l-hez 0,5 l víz keverése a belefér kategória, de kijavíthat valaki kommentben, nyugodtan.

Tudtam, hogy a hevítés hatására a csőben lévő folyatég kitágul, így nem zárhatom le egyből a rendszert, mert túlnyomás keletkezne, ami szivárgáshoz, a radiátor tönkremeneteléhez vezethet. Azt viszont nem gondoltam, hogy vagy egy decinyi vizet kiad magából a radiátor. Tényleg több volt a tágulás, mint amire számítottam, és azt is gyanítom, hogy ennyi csőnél légbuborékok is képződhettek, ami a felfűtés és fínom ütögetés közben szépen átrendeződött, megszűnt.

Amikor a radiátor felfűtött és ki-be kapcsolt 1-2 percenként, hogy a maximum hőmérsékletet tartsa, a víz szint is látványosan növekedett, csökkent. Ekkor zártam le a radiátort, szereltem fel a konnektor műanyag alkatrészeit, és mostam le alaposan a radiátor külsejét, ügyelve, hogy fagyálló sehol se maradjon, mert úgy tudom, az ártalmas az egészségre, főleg szembe kerülve.

2021 02 26 – Kommentre hivatkozva pontosítanám magam:

A radiátort a légmentesség miatt akkor zártam le, mikor felfűtött állapotban a maximum ponton volt a folyadék.

6 Replies to “Elektromos törölközőszárító

  1. Kedves Káté! Először is gratulálok az oldalhoz.
    Lenne egy kérdésem a szárító feltöltéséről, hogy amikor betöltöm a folyadékot, nem zárom le, bekapcsolom és figyelem ahogy a folyadék tágul, mozog fel-le, a felesleg kifolyik, mikor zárom le? Nyilván megvárom, hogy már ne csorduljon túl felfűtött állapotban, de amikor a folyadék a legmagasabb szinten van benne, vagy amikor hűlt és alacsonyabb lett a szint?
    Nagyon köszönöm

    1. Köszönöm, Márk!
      A szárító feltöltésekor és lezásárakor azt hiszem a kulcs a légmentesség. Így adódik a válasz, hogy felfűtött, csurig lévő állapotban zárunk. Természetesen a túlnyomás is károsítja a szerkezetet, ami akkor adódna, ha nem 100%-osan kitöltött állapotban lenne lezárva a rendszer.

  2. “Tudtam, hogy a hevítés hatására a csőben lévő folyatég kitágul, így nem zárhatom le egyből a rendszert, mert túlnyomás keletkezne, ami szivárgáshoz, a radiátor tönkremeneteléhez vezethet.”

    Szerintem ez ebben a formában nem igaz, ha fűtési rendszerre kötöm ugyanezt a radiátort, 1-2 bar nyomáson fog üzemelni (zárt fűtési rendszer esetén). Ez normál üzemnek számít, és nem megy tönkre, megfelelő tömítettségű csatlakozások esetén szivárgás sincs.
    Felmelegített közeggel való lezárása esetén, a rendszerben akár “vákuum” is keletkezhet, ami ezzel az erővel ugyanúgy káros (nem az), illetve mivel a folyadék összenyomhatatlan és ezáltal “széthúzhatatlan” is, a benne levő oldott levegő fog kiválni. Tehát az eredmény ugyanúgy nem lesz légmentes.
    Szerintem simán fel lehet tölteni, és használni.

    1. Ákos, nagyon köszönöm ezt a hozzászólást, ebben tényleg nincs elég tapasztalatom!
      Viszont azt gondolom, hogy azt a szintet el kell érni, amikor már tényleg csak a hőtágulás hatására változik minimálisan a térfogat, ezt pedig nekem a felfűtés (és némi, nem is annyira finom ütögetés) tette lehetővé. Azután pedig egy köztes állapotban zárni a legjobb, mert így a legkisebb a térfogatváltozás. Ha jól értem.
      A fűtőfolyadék mibenlétéről van tapasztalatod? Fagyálló, vagy sima víz, vagy keverék?

    2. Kedves Ákos! Akkor nem kell ezt a felmelegített állapotban, és amikor már nem nyomja ki, lezárni? Működik úgy is, ha simán feltöltöm tele és lezárom? Nem fog annyit tágulni, hogy baj legyen? Nekem kb 2,5l menne bele, ez egy pici 300x800as szárító. Köszönöm

  3. Meglátásom szerint nincs tökéletes megoldás 🙂
    Sajnos minden folyadék tartalmaz oldott oxigént, ami a melegítés / ütögetés hatására kiválik belőle (lásd egy pohár víz, amit ha félreteszünk, szép lassan buborékok jelennek meg a pohár falán). Emiatt szerintem a tökéletes légmentes feltöltést sem lehet kivitelezni, de ettől még nem dől össze a világ. 🙂
    Fagyálló: nem igazán tudjuk miből is áll, többféle színben is árusítják, elvileg nem is keverhetőek, a belső, kezeletlen vas részek, szerelvények esetleg nem örülhetnek neki.
    Sima víz: korrózió és vízkő okozója lehet.
    Ezek természetesen szélsőséges ellenjavallatok, egy normál fűtési rendszerben is sima csapvíz töltetet használnak, probléma nélkül. Ha meg 25 év múlva kilyukad, nem akkora történet.
    Szerintem a felsoroltak közül inkább a fagyálló javallt. (Minnél mínuszosabb, annál jobb, kevesebb víz van benne).
    Amin én gondolkoztam annak idején, csak aztán bele lett kötve a fűtési rendszerbe, az a desztillált víz volt, illetve a motorolaj. (Vagy bármilyen, híg, olcsó olaj.)
    A desztillált víz minden egyéb dolgot nélkülöző folyadék, motorolajjal pedig kvázi mint egy olajradiátor működne. (Tudom, elég vad ötlet 🙂 )

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük