Vonat világítás házilag

Ma délután Marcival kitaláltuk, hogy a megmaradt vasútmodell izzóinkból (egy étkezővagonban kellett cserélni egyszer, de 2 kellett csak, 5-ös csomagolásban vettem) egy régi-régi H0-ás kocsimat feltuningoljuk és világítást szerelünk bele. Duplát.

Azt szeretem ezekben a projektekben, hogy még csak a gondolat van meg, mikor elkezdem, de fogalmam sincs, hogy fogom kivitelezni, tervezés közben folyik a kivitelezés. Persze, Marcell 10 perc után megúnta, hiszen 1 óra volt, mire végleges világítás került a kocsiba, ő meg aszitte, hogy csak belerakjuk aztmajd ég. De én tudtam, hogy a következő problémákat kell megoldani:

  1. hogy veszi majd az áramot a kocsi: van-e szigetelt kereke, és ha igen, mennyire lesz bonyolult áramszedőt készíteni
  2. valamennyire szétszedhető, javítható legyen – általában ez a legnehezebb amúgy ezeknél a feladatoknál, hogy ne egy agyon-ragasztgatott, szétszedhetetlen valami legyen, hanem egy könnyen alkatrészeire eső/szedhető, módosítható valami
  3. hogy fogom az apró rizsszem izzókat rögzíteni a műanyag kocsiban
  4. természetesen dupla világítást akartunk, így egy komolyabb tartó- és áramvezető szerkezetet kellett kialakítani, ami nem túl nagy, nem túl bonyolult, és tartós, DE szétszedhető

vonat_vilagitas_166Szerencsére mindkét kerék szigetelt kerék volt – most már persze tudom, hogy még jó, hogy az, különben rövidrezárna minden fémkerék a sínen… (képen a kis piros gyűrű jelzi, hogy azért nem zár rövidre a 2 kerék, mert nincs áramvezetés a tengelyben), ami azt jeleneti, hogy a sínpár egyik és másik szálján (+- pólusok) egy dupla kerék csak a -, a másik csak a + áramot vegye fel. Tehát, az első tengely a +, a hátsó tengely a – jelet. (én sem tudtam eddig pontosan, mi is az a szigetelt kerék, és mire is való. Most megtanultam.

 

vonat_vilagitas_166

A másik heuréka pillanat az volt, mikor a kocsi belsejében megláttam, hogy a kerekeket tartó fém felfogató szerkezet egy fém szegeccsel van a műanyag alvázhoz rögzítve, tehát a kocsi belsejében rendelkezésre áll a + –  áramforrás anélkül, hogy bármiféle áramszedőt kellene építeni a kerekekhez.

Csak annyira kellett figyelnem, hogy a 2 kerék ellentétesen legyen az alvázba pattinva, az egyiken bal, a másikon jobb oldalon legyen a szigetelés.

vonat_vilagitas_167 vonat_vilagitas_168A legizgalmasabb feladat a világító szerkezet kitalálása volt, amire nagyon büszke vagyok:) a képen látszik, hogy a jó öreg szárnyas kapocs tökéletesen alkalmas volt arra, hogy áramvezető és tartószerkezet is legyen egyben. Talán még annyi, hogy a két kapocs amolyan “korcolással” van összefogva, ahogy a bádog elemeket szokták rögzíteni a tetőknél, vagy ereszcsatornák rögzítésekor.

 

Ezt talán nem is kell tovább magyaráznom, a képeken látszik az elgondolás (az első képen a teszt pillanata, a másodikban a szerkezet elhelyezkedése a tetőben:

vonat_vilagitas_169

vonat_vilagitas_170

 

 

 

 

 

Már csak azt kellett tehát megoldani, hogy az áramszedő és a lámpákat tartó szerkezetet összekapcsoljam. Egyszerűen összeforrasztottam a drótokat, mert a tető leszedésekor a lámpa tartó úgyis könnyen elengedi a lámpákat, tehát könnyen “széthullik” a szerkezet, de egyszerűen összerakható újra.vonat_vilagitas_173

A többi már csak szépészet volt. A lámpák ugyanis egy kicsit nagyon voltak a kocsiszekrényhez képest és a drótok is látszottak azért (a végeredményen is, tudom, na). Így úgy gondoltam, zsírpapírból egy áttetsző lapot rakok a vonatkocsi mindkét oldalába, így kicsit sejtelmesebb lesz az egész és tejüveg szerűen fog kinézni a végeredmény.

Nem egy profi vasútmodellező megoldás, de én nagyon jól szórakoztam:)  őőő…MI jól szórakoztunk….

vonat_vilagitas_174 vonat_vilagitas_175

Vélemény, hozzászólás?