Nikon AF 35-70 f/2,8 hármas lencsetag tisztítása

Spoiler alert…

Ne kezdj neki, nincs sok értelme, ha csak nem gyakorolni, tanulni szeretnél. De azt meg ne ezen az objektíven tedd…:)

 

Az úgy volt, hogy…

Amerikából érkezett az objektív, és az állapotáról nem tudtam semmit, kockáztattam…

Kár volt, ugyanis az objektív ugyan tiszta és gombamentes voolt, de furcsa szivárványos réteg volt a belső lencsetagjában, amiről az eddigi tapasztalaim azt mondták, hogy szeparáció (ragasztott lencsetagok közti ragasztó elöregedése, vagyis a lencsetagok szétválása), ami nehezen, de javítható.

Hogy a poént lelőjem, ennél a típusnál nem ez a hibajelenség oka, hanem konkrétan anyag hiba, vagyis hiába a több napos, hetes próbálkozás a ragasztó eltávolításával, maga a lencse hibás, a felülete pöttyös szivárványos bevonatú.

De kezdjük az elején.

35-70_javitas_kalmantamas00001Az objektív szétszedése nem jelentett különösebb problémát, az eddigi tanultak alapján nitróval fellazított csavarok könnyen engedtek, tulajdonképp hamar hozzájutottam a hármas lencsetaghoz, hogy kezelésbe vegyem.

A középső lencsetagról tudtam, hogy két (mostmár tudom, hogy három…) részből áll, hisz a lencsék közti ragasztó a szívárványos (ma már tudom, hogy az üveg az..). Ezt akartam megszűntetni.

A lencsetagot tehát szét kellet szednem. A következőket használtam:

  • nitróban áztatás
  • acetonban áztatás
  • főzés
  • sütés

A legutolsó kettőtől nagyon féltem, mert rettegtem, hogy eltörik a lencse a nagy hő hatására, de végül nem maradt más választásom, mert a lencsék meg sem moccantak a vegyszeres áztatás után. Abban reménykedtem, hogy kis átmérőjű, vaskosabb lencsékről van szó, így talán nincs nagy vész.

Az első eredmény a főzéskor jött, amikor észrevettem, hogy egy légbuborék képződott 2 lencsetag között, ahogy a képen is látszik:
35-70_javitas_kalmantamas00002

De ennél   tovább nem jutottam, maradt a sütés. A sütés hatására szétjött 2 lencsetag. Ennek nagyon örültem, de hamar kiderült, hogy a fő probléma nem oldódott meg, mert 2 lencséből áll a levált rész, ami a fekete fémgyűrűbe volt zárva, és ami közt még mindig ott volt a légzárvány.

Ekkor a létező legdurvább sütéses hőterhelésnek tettem ki a fémgyűrűt a 2 üveglencsével, aminek továbbra sem lett eredménye, ezért gondolkozni kezdtem (tudom, későn)

Arra jutottam, hogy a lencse be van szorítva a fémgyűrűbe, mint egy ékkő a gyűrű fogalatba. Sajnos igazam lett, és mostmár tudom, így utólag, hogy pontosan mivel álltam szemben, íme (ilyen ábra nincs a neten, úgyhogy remélem, segítségére lesz sokaknak, akár külföldön is – bocs az angolért alább)

35-70 f2,8 lensgroup

  1. első lencse (first lens – only removable by cutting the metal collar around it which i did but was extremely worried to ruin the lens element )
  2. ragasztó réteg (GLUE – it is a 1-2mm thick layer which is almost impossible to reproduce at home at least i did not succeed. Ok i succeeded but the best result was with a small air bulb so i decided to dispatch and leave the glue out.)
  3. fém gyűrű szerelő lukkal (metal frame with dispatching hole)
  4. második lencse kiszedhetetlen a gyűrűből, legalábbi számomra (secound lens element – can not be removed from the frame)
  5. lencsék közpo vékony ragasztás (easy UV gluing project – i used mobile phone glass UV glue and a manicure UV lamp)
  6. harmadik lencsetag (3rd lens element – the easiest to remove by heating)

35-70_javitas_kalmantamas00005Szóval, le kellett vágnom az 1. lencsetag körülé fémgyűrűt, hogy el tudjam távolítani az első lencsét, hogy végre hozzáférjek a két legbelső üvegfelülethez, hogy megtisztítsam.

Ekkor persze kétségbeejtően nézett ki a cucc, de reméltem, hogy megéri. (nem érte…) A kép allján egyébként a végleges, összeszerelt állapot látható)

Szóval a 2 lencsét 2 öntapadó koronggal sikerült végre kimozdítanom, illeve az egyiket a másiktól. Ekkor kezdhettem neki a tisztításnak. Ez csak részben ment, mert ekkor beszéltem egy szerelővel, aki felvilágosított, hogy típushiba az üveg elszíneződése, ezért nincs is nagyon értelme az egésznek.

35-70_javitas_kalmantamas000042 lencsetag összeragasztása is kihívás volt, de nem volt vészes, ekkor UV ragasztóval és egy műkörmös szalonban bármikor látható UV lámpával az 4. és 6. ponttal jelzett lencsetagokat sikerült egy nagyobb csepp UV ragasztóval, a lencséket jól összepréselve és pontosan elhelyezve középpont helyesen. (Ez a pontosság szinte biztosan csak kb. 90%-osan sikerült, hiszen szabadszemmel készült, ehhez kaphatók speciális műszerek, de ez nem az a kategória, ahol megérte volna ezzel vesződni.) A ragasztás izgalmas volt és jól sikerült (eltekintve a lejárt és beszáradt kínai gagyi ragasztótól, amivel nagyon, nagyon, nagyon megszenvedtem)

És ekkor jött a feketeleves, mikor világossá vált számomra, hogy az 1. 3. ponttal jelzett lencsék közt egy tonna ragasztó kell, és ennek légmentes, koszmentes bevitele szinte házilag kivitelezhetetlen. Én 4szer estem neki, és ebből 1 jól sikerült próbálkozás volt, amikor viszont egy icipici légbubi bentmaradt a ragasztóban. Ha UV lámpa alá rakom ekkor, biztos látszani fog, így ezt is szétszedtem. (Mindegyik próbálkozás után 5-10 perces tisztítás kezdődött, nagoyn fárasztó és idegesítő művelet volt, míg úgy döntöttem, légráteget hagyok a ragasztó helyett és úgy szerelem össze a lencsetagokat. A lencse szélére raktam kis UV ragazstót és így ment az “UV sütőbe”

Kész voltam az 9sszeszereléssel, az objektívet már nem volt nehéz összeszerelni.

A lencse csoportot végül fekete modellfestékkel festettem be, hogy az övegek oldalai takarásban legyek, ami alapvető a becsillogások ellen.

Végezetül pár teszt kép… Ahhoz képest, hogy miken ment keresztül ez a lencse, elégedett vagyok, de az is igaz, hogy a kb 1 hónapig tartó munkálatok előtt is kb ilyen volt az objektív képe, bár a szivárványosodás 80%-át sikerült eltűntetnem, ez igaz, és ez a blog bejegyzés is elkészülhetett.