A gitár készítés/javítás minden egyes részletét megkóstolhattam azzal a hangszerrel, ami roncsként érkezett hozzám Nizzából. Egy Giannini klasszikus gitárról van szó, és csak a vásárlás után, a gitár állapotát és anyaghasználatát átnézve realizálódott bennem, hogy nem egy értkes hangszer, a márkanév ellenére sem. Ebből a fajtából szerintem egy-két típus van csak, ami igazán kiemelkedő, pl a For non blonds által használt:
A hozzám került darab hibáit el sem kezdem sorolni, inkább mutatom sorban őket javítás szerint:
Így érkezett 
javítva szilóval (lol)
A hangszer először is, eleve nyitva érkezett hozzám, illeteve a lehető leg gusztustalanabbul javítva, sziloplaszt-tal. WHAAT???
A fedlap levevős, ez már biztos, de ahhoz, sajna a fogólapot is le kellet szedni, és a bundok, valamint maga a fogólap is rossz állapotban voltak, plusz a húrlábat is érdemesebb volt lekapni, mert a fedlap meg is volt vetemedve, és biztos voltam benne, hogy csiszolnom, felületkezelnem kell az egészet, ehhez meg csak útban volt a húrláb.
A következő napokban, tehát, atomjaira bontottam a „hangszert”:
És kezdődött az összerakás… -előtt minden egyes rész javítása. Tényleg, szó szerint, minden porcikája beteg volt, nekem pedig se megfelelő eszközeim (jó, azért már van egy pár) se műhelyem hozzá, csak kedvem és lelkesedésem. De az nagy, tehát a családnak ezt végig kellett néznie. Respect!
A fej letörve 
a gitártest annyira koszos volt belül, hogy, nem szégyellem, zuhanyozni küldtem 
Letört fej eltörve… 
Fej ragasztása 
A fedlap annyira meg volt vetemedve, hogy újat kellett volna gyártanom 
A fedlapot tartó konzol sem a megszokott volt, és szintén ripitya 
A fogólap a legrosszabb, amit valaha láttam 
Bundok ki 
Fedlap (sajna rétegelt lemez) amatör pótlása
A fogólap és a bundozás felújítását életemben először csináltam, imádtam minden percét. A bundokat a kli.hu webáruhazban és hagszerboltban vettem, ahol nagyon segítőkészek voltak minden kérdésemmel kapcsolatban, és van egy nagyszerű hangszerés szakemberük, saját bloggal – hangszerelem.hu ami az enyémnél fényevekkel előrébb járó szakember munkáit mutatja be. Nem tudom, van-e még egy ilyen érdekes és részletes honlap ilyen témában.
Új bundoknak szélesebb nút kellett 
balra régi, jobbra új nútok 
Nútok mélységének amatör mérése 
Bundozás életemben először 
Bundozás kész, szuper lett.
A fedlap visszahelyezése előtt a fedlap vetemedésének javítása következett. Ehhez szükségesnek láttam kidobni a merevítőpálcákat, és újakat gyártani.
A fedlap leszedésénél óriási hibát vétettem, és sok helyütt elnyírtam a fedlap tartó konzol bordát (piros szaggatott vonal mentén vágtam), mivel sniccerrel szedtem le a fedlapot, és nem mértem fel pontosan, mivel is van dolgom. Ezért kellett a teljes tartó bordázatot leszednem, megjavítanom, és újra felragasztanom, szerencsére volt ennyi tartalék az anyag magassgában. Itt már esélyem sem volt arra hogy a gitár tartozékai az eredeti méreteket, szögeket adják ki, hisz a fogólap eltávolítva, a fedlap magassága a visszaragasztott bordázaton múlik, amit hulla pontatanul csináltam (több milliméteres eltéréssel, ami nem is volt egyenletes az ív minden pontján) és a húrláb is az egyik polcomon csücsült a fedlap helyett.
Az oldal pontosan csak így, összehúzva követte a fedlap eredeti ívét 
Vetemedés a régi bordázattal 
Régi bordázat szerintem nem elég kemény fából 
bordázat leszedve, a bordák teljesen elvetemedve 
így máris egyenesebb a fedlap 
a domborulatok, homorulatok jelzése 
a felületet gőzöltem, és egyengettem az új bordázat felragasztása előtt 
Új bordázat: hosszabb, és több 
Bordázat ragasztása 
95%-osra hozva a fedlap az új bordázattal
A fedlap visszaragasztható volt, tehát. Most rendesen kivártam a 24 órás száradási időket és szinte minden ragasztás, amit ezen a hangszeren végeztem, jól sikerült, ami már eleve fejlődés, és tanulás.
Gitár utoljára van nyitva 
Fedlap nem túl jó szorítókkal, amik túlhúzva hatalmas kárt tehetnek a fedlapban. 
Közben az új bundok véglegesítése 
Bundok széle lereszelve 
lecsapás és lekerekítás nem szép, de sikerült. 
A bundok aljánál lévő hézagokat legközelebb pillanatragasztóval feltöltöm. 
A fedlap takarócsíkjának pótlását egyetlen fából hajlítom 
pedig több rétegből kéne… 
Takaró csík (binding) ragazstása
A gitár fejének visszaragasztása sikerült a legjobban, annak ellenére, hogy a törés a legkellemetlenebb volt: túl nagy volt a törési szög, szinte merőleges felületeket kellett ragasztani. Viszont maga a törés szilánkjait jól kitisztítva olyan volt, mint a tépőzár, így a ragasztás annyira erős lett, hogy úgy éreztem, még a nyak pótlása is lehet, hogy felesleges. De mivel legutóbbi gitárfej ragasztásommal iszonyúan megjártam, ezért a pótlásokra nagy hangsúlyt fektettem.
fej és nyak összeszorítása nagy kihívás volt 
ragasztás előtti próba szorítás 
fej ragasztás 
Fej ragasztás „kötél híddal” és szorítókkal 
Ragasztás másik szögből 
szárad, és a gitár végre egyben! 
Fej együtt a nyakkal, még az óriási hiányzó anyagok ellenére is stabil 
pontos és tiszta a ragasztás
A következőkben a nyak további pótlása 3 egymástól különálló fa blokkal. Ezt a folyamatot már a múltkori Epiphone gitár tapasztalaival sokkal jobban sikerült kiviteleznem. Ott a legnagyobb hiba a pontatlanságon túl a nem megfelelő anyagválasztás volt. Ezt csak kemény, de rugalmas fával lehet megoldani, lehetőleg ugyanolyan anyaggal, mint a nyak eredeti anyaga. Na ezt nem sikerült összehoznom, mert még fogalmam sincs a mahagonik közti különbségekről, és ez a nyak meg lehet, hogy inkább pl. rózsafa. Nem tudom:( Majd belejövök. De mindenképp jobb választás egy mahagoni, mint egy kőkemény, merev tölgy, ugye, Káté?!…khm
Előkészülés a maráshoz 
marás fél napi előkeészület után (nem túlzok) 
A kész luk, amit aztán még mélyítettem 
Kézzel vagyok kénytelen még az ekkora vágásokat is elvégezni 
Fárasztó, de egész pontos 
Pótlás a nyak hátán 
Igen, ennyire ramaty a nyak lakkozása 
Le is szedtem a lakkot 
A nyak maga is agyon volt ütve/verve 
Gőzölés után picit jobb lett 
Nyak felső részének 2 pótlása 
Marás előkészítése 
Marás után. Nem szántam ilyen mélynek… 
Pótlás bepróbálva, több órányi faragás után 
Nyers pótlások 
Ptólások formára igazítva 
Kész a nyak 
Kész a nyak, fogólap próbaként rajta 
A nyak széleit is több helyen pótolnom kellett
Még a gitárpántnak szánt akasztó sem volt egyszerű ügy. Egy metrikus csavar állt ki a gitár végéből, így egy műanyag pöcköt át kellett alakítanom úgy, hogy rácsavarhassam. Íme:
Műanyag pöcök csonkítás 
Anya beleolvasztva a műanyagba 
Kész a pöcök 
Akasztó pöcök javítva 
Akasztó pöcök felcsavarva (filc alátét nélkül)
A gitár tehát már telesen egyben volt, viszont a fogólap alacsonyra került, annyit kellet leszednem a reszelésekkor a nyakból.
A fogólap alá be kellett toldanom egy pótlást, hogy a bundozott fogólap koronái pontosan egy magasságban legyenek a húrláb tetejével. Ehez 3db, kb 60 cm-es pálcát úgy kellett legyalulnom, hogy egyik vége kb 1, másik vége kb 3.5mm legyen, így kerülhetett újra síkba és megfelelő magasságba az újrabundozott fogólap.
(A fogólap persze 0.5-1mm-ert arébb került, mint kellett volna, ez sem sikerült teljesen pontosan, rengeteget kellet gyalulni, reszelni, hogy egy együttdolgozó, pontos, jól játszható nyakat kapjak.)
közvetlenül ragasztás előtt 
száradás 
szorítók a helyükön 
Nem szép, de működőképes lesz
oktáv megkeresése húrláb ragasztáshoz 
Azt hittem, pontos… 
Saját szerkezet a híd ragasztáshoz 
Ötlet tökéletes…majdnem
A híd ragasztásához szuper szerszámot gyártottam, mert csak 2 szorító fért be a hanglukba. A középső leszorítást egy csavarral oldottam meg. Ez hibátlan ötlet lett volna, ha nem hagyom ki, hogy a gitár belsejíébe ilyenkor egy ellentámaszt rakjak, mert így a középső csavart feszítve behajlott a fedlap. Már nem volt mit tenni, csak bízni abban, hogy a ragasztás tartani fog. De ez a ragasztás így megbukó egy hangszerész vizsgán, az tuti. Pedig nagyon innovatívnak indult…:(
Aztán minden jól alakult, szerencsére ez egy klasszikusgitár, nem hatnak akkora erők, és a gitár sem egy értékes darab. Elhatároztam hát, hogy a munkát a nyaralónkban fejezem be, és ott fog szolgálatot teljesíteni, hiszen működni működik, tisztának tiszta, teljesen használható hangszer. Viszont nem szép, mert a felületkezelés esélytelen a hangszer lefestése nélkül, ugyanis foltos lett a fedlap a sok csiszolástól: a rétegelt lemez középső fa rétege sok helyütt átütött.
Mégis büszke vagyok, mert rengeteget tanultam, és elértem, amit szerettem volna, a hangszer újra hangszer.
