Galériaágy – gyári kivitelezés: ÜLJLEEGYES!

Fiam Galériaágya ugyan le nem szakadt, csak nyikorgásra lettünk figyelmesek, atán megláttam, hogy hogy tört, vagy inkább esett szét az egyik fő tartó elem a legnagyobb terhelés epicentrumában. Ha boltban vásároltuk volna, első tulajdonosként, most nagy bajban lenne az eladó.

A képeken is látszik, hogy a fő hossztartó gerenda ragasztása gyakorlatilag nem létezett. Olyan tiszta “törés” keletkezett, hogy olyat én még nem láttam. Amíg az új ágyat beszerezzük, kénytelen voltam javítani, amit a gyárban hanyagul, sőt, igazából életveszélyesen raktak össze.

Az történt, hogy 3 illesztési pontot is sikerült összehozniuk a skacoknak az asztalos üzemben úgy, hogy azok együtt esélytelen, hogy bármennyire tartósak maradjanak, főleg nem ragasztás nélül. Merthogy, ragasztó használata mellett egyszerűen kizárt egy ilyen tiszta törés.

Az elmélet az, hogy ragasztott fagerendát készítettek belső peremén egy merevítő bordával, és mindhárom elem pontosan azonos síkban lett összeillesztve – avagy az “ÍGY ADTA KI” tipikus esete -, ez a pont ráadásul a legnagobb terhelésnek kitett pont, mondjuk, hogy a “függőhíd” közepe.

Itt a második eset állt fönn.
Mindezt a statikai hibát a lehető legnagyobb terhelés pontjában sikerült kiviteleznia a gyártónak.

A javítátást nem bíztam a véletlenre, és 3 ponton biztosítottam a szerkezetet:

  • 1. A (nem) ragasztott deszkát újraragasztottam
  • 2. a merevítő és egyben ágyrácsot tartó peremet rétegelt lemez szerkezettel pótoltam úgy, hogy a terhelési középpontot áthidaljam
  • 3. belső merevítést is építettem a deszkához, a teljes szerezetet ragasztva és 17 db(!) csavarral rögzítve

A pótlást csiszológéppel csiszoltam, hogy tökéletesen illeszkedjen a helyére, valamint élei, szálkás elemei ne legyenek, hiszen ez közvetlenül érintkezik a matraccal, és akár a gyerek kezével is. A lazúr, bár nem használtam még ilyet, tökéletes választásnak tűnt (ez véletlen volt), mert nem csak színezte, de lakkozta is a felületet egyben. (A lazúr színt is pont eltaláltam)

Már csak az ágyrács bizonyos elemeit kellett kicsit rövidíteni, hogy a pótlástól elférjenek, de még elég felületük legyen “felülni” a helyükre, hogy statikailag tartsan, és ki se tudjanak mozdulni a helyükről.

A fafelületet csiszolás után, lenolaj átmeneti hiánya miatt a legnagyobb lelki nyugalommal fűszerolaj és étolaj keverékével kezeltem:) nem, egyáltalán nem volt semmilyen szaga kb 30 perc után, a szín tökéletesen megegyezik az eredeti állapottal.

A javítás egy hete működik, én magam is többször kipróbáltam, a szerkezet meg sem moccan, és, ahhoz képest, hogy műhelyem nincs, szerintem esztétikusnak is nevezhető.