Akusztikai dekor-álmennyezet

Miután végre saját kis stúdiómat építem, kitaláltam egy látványos akusztikai álmennyezetet. Az ötlet onnan jött, hogy az előző stúdióm, amit béreltem óriási volt, és kénytelen voltam a plafonról hangelnyelő paneleket belógatni, hogy csökkentsem a teret:

Az új, fejlettebb álmennyezetnek 4 dolgot kellett tudnia. (Ezért terveztem és építettem egy hónapig)

  1. világítás (nem is egy, hanem 2 külön fény: dekor és általános világítás)
  2. hangtörés és hangelnyelés
  3. Látványelemként meghatározza a szoba jellegét
  4. mobil és szerelhető legyen

Valójában inkább azért tartott sokáig az építés, mert szerettem volna ha ez is valamelyest mobil szerkezet, vagyis mozdítható, szétszedhető, nem csak roncsolással lehet szétbombázni. No meg persze a villanyszerelési munkálatok, amiket most először kiviteleztem.

Az első kihívást az jelentette, hogy kitaláljam, egyáltalán miből épüljön ez a bizonyos látványelem. Hiszen az itt leírtak 95%-a nem fog látszani, csak egy fehér, látáványos, ívelt felöületet szerettem volna, ami funkcióban és belsőépítészeti elemként is megállja a helyét.

Gipszkarton, vagy fa?

A gipszkartonnak alaposan utánamentem, mert van ugyebár hajlítható gipszkarton és van akusztikai gipszkarton elem. A kettő kombinációja viszont nem nagyon létezik, és ami a többhetes utánajárás eredményeként végképp eldöntötte, hogy nem gipszkarton álmennyezetem lesz (azon kívül, hogy koszos, nehéz, nem lehet szerelni fölötte kényelmesen, és nem elbontható — itt azért már sejthettem volna hogy nekem ehhez nincs kedvem…) hogy egyszerűen nem lehet kapni azokat a dekor elemeket, amiket én kinéztem, még rendelni is határeset, ilyen kis felület esetén. Pedig a Rigips-nél dolgozó embertől érdeklődtem már. – Köszi, Andi, ha olvasod:)

Nagyon sokat nézegettem a perforált fa elemeket mindeközben, és az a helyzet, hogy egyetlen olyan céget találtam az országban, akik pontosan ilyesmivel foglalkoznak, ez pedig a Locatelli Hungária Kft. Táblás, könnyű, megfizethető (nem olcsó azért) és kiszállítják. Személyesen mentem ki hozzájuk megrendelni, mert sok minden fejtörést okozott:

  1. a lap mennyire lesz hajlékony?
  2. mennyire kell áteresztőnek lennie a lapnak, hogy a textil kasírozásnak legyen értelme, tehát hangelnyelő is legyen? (ezt minden perforációs minta esetében százalékosan megadja a gyártó!)
  3. és a legnagyobb probléma: hogy fogom rögzíteni fejjel lefelé a 280cmx100cm-es lapoKAT??
  4. nem fogja-e a hajlított lap feltolni az egész tartószerkezetet a mennyezet felé – na ezzel nem tudtam volna nagyon mit kezdeni, illetve biztos, de akkor is, fogalmam sem volt, kockáztattam.
Így, végül perforált HDF lap lett a megoldás 3mm vastagságban. Hajlékonysága pont tökéletes, najó, egy kicsit túl hajlékony azért, de nekem ez pont jól jött. A dekorlap ára 25.000 forint volt darabonként. Sok, igen. De próbálj meg legyárttatni szakemberrel 5-6m2-nyi hangelnyelő panelt, és akkor meglátod, hogy nem elszállt ár ez. És azért ez egy extra látványos dolog, itt nincs filléres megoldás.

A villanyszerelés tehát két részből állt:

  1. távirányítós RGB LED szalagot erősítettem a tartószerkezet oldalára, melyet persze szabnom kellett és toldanom, összeforrasztanom a részek végét (ez 4 ponton való forrasztást és toldást jelentett végenként). A konnektor kiállás és a vezeték a falban is az én feladatom volt.
  2. meg kellett oldanom, hogy a régi csillár helyett 2 db korszerű led világítson. Ehhez sorba kellett kötnöm 2 új lámpát.

Apró kaland volt, hogy az első lámpa páros előtétjei zúgtak. Tudtam, hogy ez nem létezhet egy hangstúdióban. Leszereltem hát és visszavittem a boltba. A másik párost talán fordítva köthettem be, én nem is tudom, mi történt, de az egyik előtét (driver) eldurrant. Illetve, maga a led lámpa ment tönkre, mert még arra is vettem a fárdságot, hogy elmentem egy új driverért és bekötöttem, de a lámpa nem világított. Ja… és a lényege a külső driveres lámpának az lett volna, hogy a drivereket a meglévő álmennyezet fölé helyezem el, hogy hangtalanok legyenek. Ez persze azért egy monolit álmennyezetnél nem akkora jó ötlet, de itt tartottam akkor. Viszont végül inkább elmentem 2 új lámpáért, amik végre mindent tudtak: olcsó, de szakboltban, garanciával vásárolt lámpák, beépített driverrel, amik végre csendben voltak.

A tartószerkezet léceit egyenként válogattam az OBI-ban, hogy tök egyenesek legyenek, és egy szuper 20cm-es szerkezetépítő csavarral rögzítettem a sarkoknál, ami bevált, eszméletlen stabil és könnyű lett a szerkezet. Egyetlen csavar kellett sarkonként. Látható még a led szalag tápegysége és vezérlőegysége is, amiket felszereltem a keretre egy villás dugaljjal, ami a neki előre kialakított konnektorba kerül majd.

Logisztika

Miután csökkent a kitalálandó részmunkák száma, nekiállhattam a felszerelésnek. Az egyébként folyton lassított, hogy mit mi után szereljek. Pl. ki kellett festenem a helyiséget, ezt mindenképp a tartószerkezet felszerelése előtt akartam, és villanyszerelés után. Mondanom sem kell, hogy ez a sorrendiség meg csak akkor ment, amikor már pontosan tudtam, mit, hogyan fogok építeni. Az anyagok helyszínre szállításáról nem is beszélve, hogy azok sokáig helyet se foglaljanak, ám egy-egy részt kitalálni anélkül, hogy effektíve a kezedben legyen a felszerelő tárgy, nagy képzelőerőt igényel. Idegőrlő volt a várakozás egy-egy izgalmasabb munkafolyamat előtt, de a logisztika alapvetőségét mindenki tudja, aki bármilyen szintű építést, felújítást …elrontott már:

Festeni nem nehéz. Előkészíteni egy szép festést, az a nehéz.

A színes led azért van, hogy…ő….hát, igazából töklátványos:)

A 2 hatalmas panel felrögzítése volt talán a legnagyobb kihívás az egészben. Csak a végeredményt mondom, azt a káoszt és kétségbeesést, ami a fejemben volt a kivitelezés előtt a családom sínylette meg…

Szóval azt találtam ki, hogy a végpontokon csak billeszteni kellene az anyagot, mert a rugalmassága miatt rájöttem, hogy, mint egy rugó, a végpontokon berögzítve már önhordó. Ez volt a nagy áttörés. Onnantól kezdve már csak az volt a kérdés, hogy, najó, de mibe akasztom be a végeket, ami dekoratív is és stabil? Ilyenkor szeretem az OBI-t: bementem nézelődni. Volt tervem is: burkolatváltó profilra gondoltam, mert az keskeny és metszetileg alkalmas a profil, bár nem erre találták ki. Nem voltam teljesen meggyőződve, de muszáj volt haladnom, így már a bevásárlókocsin volt. De azért még elhajtottam az összes szálanként kapható hosszú termék előtt, ami létezett a boltban. Igen, ez volt a tervem, ennyi… és akkor megláttam egy hosszú fehér parkettaszegőt, aminek az anyagáról és színéről, már tudtam, hogy szerelem első látásra. Ekkor eszméltem rá, hogy a metszeti profilja és a szerelhetősége, pontosan tökéletes lesz. Az is lett!

Már akkor tudtam, hogy hordozófára fogom szerelni, nem közvetlenül a falra, mivel a fali rögzítés túl nagy csavarokat, koszt és egyenelten felületet eredményezne. Tudtam azt is, hogy átmenő csavarokkal kell rögzítenem, ami miatt ronda lesz a szép fehér felület, de erre sima kis kör alakú csavareltakaró matricákat már feltaláltak. Talán nem a leg tökéletesebb, de ez az esztétikai megalkuvás belefért. És hozta is az elvártat, egyébként.

És íme. Ez lett a végeredmény, amire nagyon büszke vagyok. A tervezés és kivitelezés folyamata olyasmi, ami igazán kihívást és izgalmat jelent számomra az életben. Mondjuk a bándzsizsámpingot és a búvárkodást se próbáltam még, meg szerencsejátékfüggő sem vagyok…

A kész akusztikai dekorelem, teljesen egyedi belsőépítészeti koncepocó saját kivitelezésben. Ön-pacsi.