Nikon 300mm f/4,5 AI- megizzasztott

Olaszországból került hozzám ez a 300mm-es objektív, ami kifejezetten rossz állapotban volt. Az üvegek persze nem voltak karcosak, és sérültek, de ez szinte alig volt megmondható a kosz mennyiség miatt, ami az üvegeken volt. Gomba viszont volt az objektív első és második lencsetagja közt, mindkét üvegen. így szét kellet nyitni a szerkezetet. Ez fájdalmas volt…

Ezzel az objektívvel többet kellet szenvednem, mint bármelyik másikkal eddig. (talán a szalagkábel-cserés 18-200 rádobott erre, de z teljesen más jellegű fejtörést okozott, mint ez.)

Amiket megjavítottam végül:

  1. frontlencsetag kiszerelése (2 óráig küzdöttem vele, mert egy sérülés miatt a belső menet megsérült, amiben ki kellett csavarnom az üveg leszorító gyűrűt.
  2. gombátlanítás
  3. sérült elemek csiszolása, festése (ilyet nem csináltam még, nagyon jó tapasztalat volt, de a gyári állapothoz nagyon sokat kell ezt gyakorolni még.
  4. erős fém sérülés-csorbulás javítása, festése
  5. napellenző karimájának csiszolása, festése

Az első frontlencsetag kiszerelését az nehezítette, hogy menetsérült volt az első gyűrű belül (valaki egy fogóval hajlítgatta vissza a deformált gyűrűt, és agyon roncsolta a menetet), így a benne lévő üveg szorító gyűrűvel kellett új menetet vágnom a fémbe. Olyan szag volt a lakásban a végén, mint egy eszterga műhelyben a 2 órányi embertelen küzdelem miatt. Egyrészt az izzadság, igen, hahah:), másrészt a fémmegmunkálás szaga és a kegyetlen mennyiségű VD40 alkalmazása volt a fő ok.

A módszer az volt, hogy sok VD 40 alkalmazásával addig nyaggattam a belső gyűrűt, míg a kicsavarodott, de ez csak úgy volt lehetséges, ha utat vág magának a fémben. Az elején finomkodik még az ember, aztán mint egy felbőszült bányász ott tépi, tekeri, csavarja, üti, rúgja a cuccot, mag az megadja magát. Megadta. De utána a teljes elülső gyűrű tag rendszert fel kellet újítanom. (csiszolás, pótlás, festés)

Először a belső menet sérült részét kénytelen voltam kicsiszolni egy géppel, gondoltam, ha kevesebb ott a gyűrött fém, könnyebben jön ki a belső gyűrű. Lecsiszolás után egy trükköt vetettem be, hogy a fémport eltávolítsam a menetről: mivel nem volt ehhez speciális anyagom, kenyérbéllel „itattam fel” a fémport. Tudom. Erős…

 

Mikor a gyűrű kijött, jött a gomba eltávolítása, ez már egy egészen más tisztaságot igénylő művelet, nem merném állítani, hogy kelőképpen tiszta rongyokkal, kézzel, és fejjel álltam neki a műveletnek… de azért nem maradt el a siker, az üvegek tiszták lettek, még ha maga az üvegfelület azért megmutatta, hogy 30-40 éves darabok. Apróbb hibák tömkelege látszik közelről az objektíven, ami persze általánosságban nem feltűnő, és a képminőséget sem rontja, de nem gyűjtői darabról kell beszélgetnünk ennek a darabnak az esetén.

…Ami a frontlencse körül lejátszódott két ora alatt, szinte érthetetlen, hogy milyen tökéletes állapotban került ki az objektívből a ragasztott dupla lencsetag.

(Ez szokott szeparálódni amúgy – ugyanis a ragasztó, ami a két lencsét összeragasztja, rondán el kezd megsemmisülni.

Az objektív amúgy nem kifejezetten használható darab, vagyis csak megfelelő fény esetén, vagy olyan vakuval, ami nagyon fejlett manuális beállításokra alkalmas. Akkor viszont ár/érték arányban döbbenetes.

A végleges állapot az átfestett, kijavított fémszerkezettel és a tisztított üvegekkel. Azért jobb lett, na.

 

Vélemény, hozzászólás?