1. festés

Időszerű volt a konyhánk teljes felújítása, mert a konyhabútort (főleg az ajtókat, persze) kikezdte a víz meg a zsír meg, úgy egyáltlán az évek. A festésről ugyanez elmondható volt.
Az egyik legjobban látható helyen volt egy tapéta szakadás is, amit elég bonyolult módon javítottam, mert egy korábbi javítás során rájöttem, hogy a fűrészporos tapéták mintázata eltérő lehet, és a régi tapéta újjal történő pótlása nem hozta meg a várt, esztétikus eredményt.
szakadás sérült rész kivágva a donor tapéta leoldása a két kivágott darab tapéta átültetés ragasztva – végleges állapotért görgess lejjebb:)
Volt egy másik ocsmány rész, ami egy beázás miatt vált ilyenné. Itt egyszerűen csak kibontottam a tapétát, amennyire lehetett, és visszaragasztottam.
Jó, nem húzom az időt, végül egy jól fedő, mosható festékkel egyetlen rétegben sikerült szép fedőfestést létrehoznom:
2. konyhabútor ECO-felújítása
Anyagi okokból nem lett végül IKEA konyhánk, nem szégyenlem bevallani. Egyszerűen a 450e Ft-os anyagköltséget, plusz 150e(!) Ft-os munkadíjat nem voltunk hajlandóak kifizetni egy panel-konyháért, legalábbis elkezdtünk alternatív megoldást keresni.
A megoldás az lett, hogy az amúgy hibátlan korpuszokat és a munkalapot megtartjuk, és minden frontot kicserélünk, sőt, plusz ajtók és plusz oldallapok, díszítő elemek kerülnek felszerelésre.
Hogy lelőjem a poént a 600 ezer forintos móka végül ennek töredékéből, kb. 150 ezer forintból valósult meg. Ebben benne van a falfesték ára is…
Az IKEA amúgy úgy döntött, hogy nem szabvány méretekkel dolgozik, így a munkalap kicserélése a régi korpuszra lehetetlen, pontosabban feleslegesen bonyolult lett volna, ugyanis a 60cm mélység helyett 63cm mély munkalapot adnak, ja és csak úgy 2 (vagy 3, netom) m-es szálban. Oldd meg:) – szabás, mosogató bevágás, élzárások, hadd ne soroljam. Nem kis munka.
Annyit kellet tennem, hogy pontos gyártási tervet készítek a Nettfront Kft.-nek, akik kifejezetten konyhafrontok gyártásával foglalkoznak, és, mint később kiderült, rengeteg nagy bútorgyártó cég és belsőépítész velük dolgoztat, hiszen a bekerülési ár így markánsan csökkenthető.

Logisztika – a lényeg!
Úgy hoztam össze, hogy a régi bútor bontása, és az anyagok elszállítása, valamint a 14 nap alatt legyártott anyagok elhozatala egyetlen napra essen, amikor a szerelést is meg tudom csinálni, vagy legalább elkezdeni. Éreztem, hogy azért necces mindennel egy nap alatt végezni, igazam is lett, 2 nap volt, de inkább 2,5 nap, mire az új bútort használni kezdhettük.
kihajítva a régi… …majd elszállítva korrektül az FKF-hez Új bútorlapok hazafelé úton felvéve, ugyanazzal a fordulóval.
Azt tudni kell, hogy arra is vettem a fáradságot, hogy az összes kivetőpántot lecseréljem, mivel a régi bútorba a leges-legolcsóbbak voltak beszerelve.
Hogy az arányokkal tisztában legyünk, (főleg egy milliós konyha esetén érdekes ez – vagyis, hogy jókora haszon van ezeken az asztalos munkákon) a régi, gagyi kivetőpánt 80Ft volt kb., az új 500Ft. DE – még így is, a teljes bútor vasalatainak összköltsége kb 13 ezer forintot tett ki. Szerintem ez elhanyagolható, egy ilyen munkánál.
Ezek ráadásul csillapítóval ellátható, pattintható, tehát egyszerűen szerelhető pántok, ez nagyon nagy könnyebbség a szerelés során!
A szerelés azért volt lassú, mert szinte minden ajtóval más munka volt:
Volt olyan fiók lap, amit csak csavarozni kellett:
Volt olyan, amit marással, majd ragasztással kellett rögzíteni, mert a fiók éléhez kellett rögzíteni a frontot:
És volt a klasszikus kivetőpántozás.
Ennek 2 része volt: az egyik, hogy a korpuszban a pánt fogadószerkezetét rögzíteni kellett, amihez furatbővítésre volt szükség, és gyakran furat igazításra is, mert az asztalos itt azért elég lazán kezelte a párhuzamosok-merőlegesek fogalmát…
Az így felrakott pántokból az egyiket a front ideiglenes tartásával bejelöltem, a másikat méretezéssel, mérőszalaggal vittem fel az új front belső felére. Csak a középpontokat jelöltem a szűz front belsőkön, ezekhez a pontokhoz illesztettem a rögtönzött sablont (fontos eszköz!), és eszerint készültek a furatok az új frontokra. Minden pánthoz 2db 5mm átmérőjű, egy 35mm átmérőjő furat készül, egymáshoz képest tökéletes méretpontossággal.
pántok helye kimérve sablon helyének meghatározása sablon beállítva, lefogatva furatok kijelölve 35mm-es furat 5mm-es furatok Pánt tökéletes pozícióban pántok felcsavarozva Frontok a helyükön Frontok beállítva
A konyha díszlécezéséhez kölcsönkértem Gergő barátomtól a gérvágóját, ami nélkülözhetetlennek bizonyult. A pontos illesztések elengedhetetlenek voltak a világítástakaró és a felső párkány esetében is.
VElső vágás remegő kézzel:) Fűrészlap vastagságát belekalkulálni! Elemek összeillesztve Feri papa derékszög szorítója Így könnyű csavarozni és ragasztani
Takaróléc szerelése Takaróléc szerelése A látszó konnektort is feljebb kellet szerelnem ám, hogy takarásban legyen
2 dolgot emelnék ki a fenti képsorokból:
Az egyik, hogy érdemes megfigyelni, mennyire fontos, hogy a fűrészlap vastagságával is számoljunk egy ilyen vágásnál. Itt kb. 4-5mm lehet a tévedés csak ebből adódóan. Ez korrigálhatatlan utólag.
A másik pedig az a derékszög szorító ottan… Ezt drága Feri papa hagyta rám, vagyis hagyta itt a lakásban, és büszkén használtam most, elképesztően kényelmes és hasznos dolog volt.
Megható, hogy mindkét nagypapámtól vannak nálam szerszámok, amiket mai napig használok!
És végül, a kész konyha. Lehet kritizálni a színválasztást, a bútorfogantyúk hiányát, a bemart front választását. Magyarul, ízlés kérdése már csak, hogy ki mit választ, mit szeretne építeni, de mindent meg lehet oldani sajátkezűleg.
Előtte-utána