Konyha felújítás

1. festés

Tessék, beengedek mindenkit a lakásunkba, íme a lepukkant konyhánk.

Időszerű volt a konyhánk teljes felújítása, mert a konyhabútort (főleg az ajtókat, persze) kikezdte a víz meg a zsír meg, úgy egyáltlán az évek. A festésről ugyanez elmondható volt.

Az egyik legjobban látható helyen volt egy tapéta szakadás is, amit elég bonyolult módon javítottam, mert egy korábbi javítás során rájöttem, hogy a fűrészporos tapéták mintázata eltérő lehet, és a régi tapéta újjal történő pótlása nem hozta meg a várt, esztétikus eredményt.

Volt egy másik ocsmány rész, ami egy beázás miatt vált ilyenné. Itt egyszerűen csak kibontottam a tapétát, amennyire lehetett, és visszaragasztottam.

Jó, nem húzom az időt, végül egy jól fedő, mosható festékkel egyetlen rétegben sikerült szép fedőfestést létrehoznom:

2. konyhabútor ECO-felújítása

Anyagi okokból nem lett végül IKEA konyhánk, nem szégyenlem bevallani. Egyszerűen a 450e Ft-os anyagköltséget, plusz 150e(!) Ft-os munkadíjat nem voltunk hajlandóak kifizetni egy panel-konyháért, legalábbis elkezdtünk alternatív megoldást keresni.

A megoldás az lett, hogy az amúgy hibátlan korpuszokat és a munkalapot megtartjuk, és minden frontot kicserélünk, sőt, plusz ajtók és plusz oldallapok, díszítő elemek kerülnek felszerelésre.

Hogy lelőjem a poént a 600 ezer forintos móka végül ennek töredékéből, kb. 150 ezer forintból valósult meg. Ebben benne van a falfesték ára is…

Az IKEA amúgy úgy döntött, hogy nem szabvány méretekkel dolgozik, így a munkalap kicserélése a régi korpuszra lehetetlen, pontosabban feleslegesen bonyolult lett volna, ugyanis a 60cm mélység helyett 63cm mély munkalapot adnak, ja és csak úgy 2 (vagy 3, netom) m-es szálban. Oldd meg:) – szabás, mosogató bevágás, élzárások, hadd ne soroljam. Nem kis munka.

Annyit kellet tennem, hogy pontos gyártási tervet készítek a Nettfront Kft.-nek, akik kifejezetten konyhafrontok gyártásával foglalkoznak, és, mint később kiderült, rengeteg nagy bútorgyártó cég és belsőépítész velük dolgoztat, hiszen a bekerülési ár így markánsan csökkenthető.

Pontos méretezés azért meghatározó a siker érdekében, még ha egyszerűnek is tűnik.

Logisztika – a lényeg!

Úgy hoztam össze, hogy a régi bútor bontása, és az anyagok elszállítása, valamint a 14 nap alatt legyártott anyagok elhozatala egyetlen napra essen, amikor a szerelést is meg tudom csinálni, vagy legalább elkezdeni. Éreztem, hogy azért necces mindennel egy nap alatt végezni, igazam is lett, 2 nap volt, de inkább 2,5 nap, mire az új bútort használni kezdhettük.

Azt tudni kell, hogy arra is vettem a fáradságot, hogy az összes kivetőpántot lecseréljem, mivel a régi bútorba a leges-legolcsóbbak voltak beszerelve.

Hogy az arányokkal tisztában legyünk, (főleg egy milliós konyha esetén érdekes ez – vagyis, hogy jókora haszon van ezeken az asztalos munkákon) a régi, gagyi kivetőpánt 80Ft volt kb., az új 500Ft. DE – még így is, a teljes bútor vasalatainak összköltsége kb 13 ezer forintot tett ki. Szerintem ez elhanyagolható, egy ilyen munkánál.

Ezek ráadásul csillapítóval ellátható, pattintható, tehát egyszerűen szerelhető pántok, ez nagyon nagy könnyebbség a szerelés során!

A szerelés azért volt lassú, mert szinte minden ajtóval más munka volt:

Volt olyan fiók lap, amit csak csavarozni kellett:

Volt olyan, amit marással, majd ragasztással kellett rögzíteni, mert a fiók éléhez kellett rögzíteni a frontot:

És volt a klasszikus kivetőpántozás.

Ennek 2 része volt: az egyik, hogy a korpuszban a pánt fogadószerkezetét rögzíteni kellett, amihez furatbővítésre volt szükség, és gyakran furat igazításra is, mert az asztalos itt azért elég lazán kezelte a párhuzamosok-merőlegesek fogalmát…

Az így felrakott pántokból az egyiket a front ideiglenes tartásával bejelöltem, a másikat méretezéssel, mérőszalaggal vittem fel az új front belső felére. Csak a középpontokat jelöltem a szűz front belsőkön, ezekhez a pontokhoz illesztettem a rögtönzött sablont (fontos eszköz!), és eszerint készültek a furatok az új frontokra. Minden pánthoz 2db 5mm átmérőjű, egy 35mm átmérőjő furat készül, egymáshoz képest tökéletes méretpontossággal.

A konyha díszlécezéséhez kölcsönkértem Gergő barátomtól a gérvágóját, ami nélkülözhetetlennek bizonyult. A pontos illesztések elengedhetetlenek voltak a világítástakaró és a felső párkány esetében is.

2 dolgot emelnék ki a fenti képsorokból:

Az egyik, hogy érdemes megfigyelni, mennyire fontos, hogy a fűrészlap vastagságával is számoljunk egy ilyen vágásnál. Itt kb. 4-5mm lehet a tévedés csak ebből adódóan. Ez korrigálhatatlan utólag.

A másik pedig az a derékszög szorító ottan… Ezt drága Feri papa hagyta rám, vagyis hagyta itt a lakásban, és büszkén használtam most, elképesztően kényelmes és hasznos dolog volt.

Megható, hogy mindkét nagypapámtól vannak nálam szerszámok, amiket mai napig használok!

És végül, a kész konyha. Lehet kritizálni a színválasztást, a bútorfogantyúk hiányát, a bemart front választását. Magyarul, ízlés kérdése már csak, hogy ki mit választ, mit szeretne építeni, de mindent meg lehet oldani sajátkezűleg.

Előtte-utána

Vélemény, hozzászólás?