3 hatalmas, szálirányú repedéssel érkezett hozzám egy Ortega RCE 180 GT felsőbb kategóriás klasszikus elektroakusztikus hangszer.

A javítás nem kifejezetten bonyolult, de a végeredmény pontosan megmutatja, milyen szkillekkel, türelemmel, igényességgel, tapasztalattal és persze célszerszámokkal van felszerelve az, akinek a javítást kiviteleznie kell. Nekem sok minden adott ebből, de a végeredményt elnézve biztosan tudom, hogy lehet ezt még jobban is csinálni.

A legnagyobb problémám az ilyen repedéseknél, hogy látszólag a helyére visszapattintani az egymástól hosszirányban szétvált lemezeket pofonegyszerű, de hogy az eredeti állapotban és síkban csatlakozzanak újra, a már trükkös. Ugyanis a fedlapban (szerény tapasztalataim és tudásom szerint) feszültségek vannak, az anyagszáradás és a fa természetes mivoltából, no meg a hangszerépítés és famegmunkálás következtében fakadóan. Ezért pont ezen a helyen reped az anyag, és ez az oka annak, hogy a repedés mentén mindig kicsit felkunkorodik az anyag széle, így azt az összeragasztáskor egy síkban kell tartani. Erre minden bevethet, mert a végeredményt ez fogja a legjobban meghatározni.

Az alábbi ábrán a fedlapot próbáltam ábrázolni, a fekete vastag rész pedig a lakkréteg. Törést összeragasztva a „forradás” helye, ha nincsen tökéletesen síkba préselve a faragasztó kötése alatt, akkor szinte biztosan azzal szembesülünk, hogy a lakk a varrat mentén kitüremkedik, amit a fedlap többi részéhez igazodva síkba citlingelés vagy csiszolás után szinte biztosan elvékonyítunk. Ha ez nem is annyira vészes, hogy egészen a fáig hatoljunk (ez talán a legnagyobb hiba), a polírozás után egészeb biztos, hogy látszani fog az elvékonyodott lakk, mert máshogy törik rajta a fény. Ez bántó lehet és hatványozottan problematikus, minél idősebb hangszerről, minél besárgultabb lakkról van szó. Sokszor belefutok ebbe, és most sem volt ez kivétel, bár a hangszer állapota (leharcolt) nem feltétlenül mutatja annyira ezt a hibát.

Ezen a hangszeren 3 ilyen repedés is volt, és a fedlap deformálásától és a repedés hosszától függően 3 eltérő eredményt kaptam, amik összességében elfogadhatónak mondhatók.

A javítás menete:

1. Fa ragasztása

Ehhez a faragasztót higítottam, hogy minél sűrűbb maradhasson azért de mégis az extrém szűk részbe befolyjon lehetőleg egyenletesen, és mindenhol. A legnehezebb ilyenkor pont az, hogy a ragasztó felhordásakor annyira mozgassam csak szét a repedést, hogy ne „szakadjon” tovább a fedlap, de a ragasztó célt érjen. A legjobb ilyenkor bentről kifelé nyomni a hangszer fedlapját, hogy kinyíljon a „seb” és ahogy ragasztó került bele, elengedjük és hagyjuk, hogy összezárjon, bent tartva a ragasztót. Ez az elmélet, csak ez egy csökkentett mélységű, keskeny hangszer, szóval… sok szerencsét a hangszerben való matatáshoz:)

Az egyik repedés a 3 közül az első képen, ahol pontosan látszik az a felkunkorodás, amit a rajzokon mutattam. A második képen már a ragasztó látható, annak konzisztenciája. A fedlap repedés körüli finom nyomkodása segít betáncoltatni a folyékony ragasztót.

Ezt később belülről is megerősítettem persze, minden repedésnél egy 100 éves gitár fedlapjából kivágott 1×2 cm-es lapocskával hidaltam át. repedést a gitár belseje felől. Erről nincs képem, sajnos, pedig az egyik legfontosabb, hogy szupportálni kell ilyenkor azért amennyire csak lehet a repedést, hogy semmiképp se mozdulhassanak újra el egymástól, hisz a ragasztott felület itt mindössze a fedlap vastagsága, max. 2 mm.

2. lakkréteg síkba hozatala

Pengével próbálunk annyi lakkot eltávolítani, ami sík felületet mutat a repedés körül, de semmiképp nem lyukasztja ki az eredeti lakkozást. Ne feledjük, hogy a faragasztó, csak a lakkréteg alatti fát ragasztotta össze, lakk még mindig repedtnek számít, ezt pillanatragasztóval orvosoljuk:

3. Lakkréteg tömítése, pótlása pillanatragasztóval

A pillanatragasztót a száradás után ismét pengével síkba hozzuk, és már csak a felület csiszolása, polírozása marad.

4. Polírozás

A gépi polírozást csak abban az esetben javaslom, ha a szerszám profi (nem olyan, mint a képen) és a hangszer nem olyan értékű, amihez géppel nem szívesen nyúlunk, esetleg kevés a rutinunk. Itt célravezető volt, a hangszer masszív felépítése és a lakkozás erőssége miatt.