Autófényezés házilag

Ilyen kicsi javítással tudtam, hogy nem fogok szakemberhez fordulni, már csak azért sem, mert a fennálló problémát is egy “szakember” okozta.

Megjegyzem, pontosan ez az oka annak, hogy szeretek sok mindent magam megcsinálni. Kevés olyan emberrel volt dolgom, ugyanis, aki lelkiismeretesen bánt más tulajdonával.

Gondoltam, itt az ideje, hogy komolyabb festési munkába kezdjek, és ez pont egy olyan munkadarabnak tűnt, amivel nagy kárt nem okozok, ha nem sikerül, gyakorlásnak jó lesz.

A saját Volvo V50-esem első ajtajának díszítő eleméről van szó, amiről elkezdett leválni fóliaként a festék. Látszik, hogy a tükörsima műanyagra, alapozás nélkül fújták fel a festéket. Meg is lett az eredménye.

Első lépésben lekaptam a díszlécet (ez eleve utánanézős volt, mert tudtam, hogy kis műanyag pöckök tartják, de, hogy oldalirányban lehúzható-e, vagy ki kel pattintani, azt nem tudtam.)

A megfejtés az, hogy a pöckök egyik fele kipattintós, a másik fele lehúzós volt, mivel nem egyirányban állank a sínes pöckök. De ennek sehol sem tudtam utánanézni, óvatosan el kellett kezdenem megbontani. Az előző szerelő nem volt ilyen óvatos, van is törés a műanyag tartóelemeken…

A következő probléma az volt, hogy ugyan sok helyen könnyedén lejött a festék, sok helyen érdekes módon, erősen tartotta magát. Egy Youtube videóból azt láttam, hogy kromofághoz hasonló anyaggal nyugodtan nekieshetek a műanyagnak. Kromofágom meg volt itthon, úgyhogy kipróbáltam. Be is vált, nem kezdte ki a műanyagot, de a festéket leszedhetővé tette. Többkörös volt azért a küzdelem, de kb. egy óra alatt eljutottam a csupasz műanyag alkatrészig. Itt is látszott, hogy a műanyag a festék alatt sorjás, egyenetlen volt, nem volt előkészítve festésre.

Jött a nagybevásárlás. Nyilván, mivel először csinálok ilyesmit, alapvetően nem éri meg feltétlenül anyagilag, hiszen, most kell mindenre költenem.

A következő volt a bevásárlólistán:

  • csiszolóvásznak (ez már volt egy pár)
  • kromofág (volt itthon)
  • szilikon lemosó, vagyis zsírtalanító folyadék festés előtt
  • alapozó spray műanyag felületre
  • *színre kevert festék spray formájában, hiszen festőkabinom, festékszóróm még nincs.
  • 2 komponensű lakk
  • speciális festőmaszk – légzésvédelem
  • festékszóróhoz műanyag pisztolyszerű valami – teljesen értelmetlen volt, használhatatlan, de annyiba is került, szóval, ezt nehogy megvegye valaki:)
  • munkavédelmi szemüveg – ne a legolcsóbbat vedd meg, mert az gagyi. Tudom, mert nekem az van:)

A végeredmény majdnem 30 ezer forintra rúgott, de pl. az álarc hosszútávú beruházás, ami ennek a költségnek a fele, kapásból. A csiszólóanyagokból, a lemosóból, a festékből és az alapozóból is maradt.

*A megfelelő szín kikevertetése egyébként szinte minden autós festéküzletben gyerekjáték, én a Carcolor üzletében vásroltam, ott online meg lehet rendelni az autód gyári színkódját, amit egy spray-flakonba töltenek neked. Nem király? Sztem nagyon!! Az én autómban a hátsó ülésnél, a B oszlopon van egy matrica, ahol a színkód olvasható: 452-46, ebből a 452 volt a lényeg, me, hogy metál fényezésről van szó, erre azért keress rá, mielőtt rendelsz.

Hasonló festésekkor a legkardinálisabb kérdés a “nade hol csináljam??”

Én erre nem tudtam értelmesebb választ, mint szüleim házának pincéje. Ez bizonyos szempontból őrült választás volt, mert levegőtlen. De, ugyanakkor nyugalom volt, és megfelelően hűvös, nem volt légmozgás és nem volt szennyezett a levegő, ami a frissen festett felületnél fontos, de nagyon. Szerencsére a maszk volt olyan hatásos, hogy bőven megvédett a festés időtartama alatt, és ahogy tudtam, 10-20 méterre eltávolodhattam a munkadarabtól.

Első körben a műanyag felületet dolgoztam meg: 320-as papírral sorjátlanítottam, és tettem egyenletessé a teljes felületet. Ezt 1200-as nedves csiszolással homogenizáltam, és a végén 4500-as polírozó csiszolóval dörzsöltem át a felületet. Ez a felület teljesen alkalmas volt az alapozáshoz, főleg, miután a szilikon tisztító folyadékkal zsírtalanítottam.

Még egy fontos kérdés volt, hogy hogy és min fog állni a munkadarab a festés alatt. Erre a következő szerkezetet agyaltam ki szorítókból és elég hosszú metrikus csavarokból, amit egy festésekhez használt régi asztalkára helyeztem el:

és jött a festés…

Az alapozót 2-3 rétegben, szuper egyenletesen sikerült felszórnom, de ekkor elakadtam, fogalmam sincs, mennyi időnek kell eltelnie az alapozás, a festés és a lakkozás között.

Leírom ide Szelle István barátom és egyben, a szakmában sokkal jártasabb szakember tanácsait a jelen szituációra, amit ezúton is köszönök:

  1. az alapozáshoz jó lett volna lágyítót is keverni az alapozóba, mivel műanyagra dolgozunk, de szerencsére ez kifejezetten műanyagra is való 1 komponensű alapozó, tehát nagyon mellé nem lőhetünk.
  2. az alapozónak szintén a műanyag miatt legalább 2 órát kellett állnia további festés előtt, de mivel pincéban, nyirkosabb környezetben voltam, ez akár 8 óra is lehetett volna. (Az alapozásnak a lényege az, hogy egy porózus, tapadásra alkalmas, száraz, egyenletes felületre kezdjük meg a festést. Tejesen más a helyzet a festék és a lakk esetében, mindjárt mondom)
  3. a festés előtt nem kell csiszolni az alapozást (csak, ha “füller” alapozót, vagyis a kitteléshez hasonló, vastag alapozó anyagot használtunk volna.
  4. festést főként kezdőként több, nagyon vékony rétegben hordjuk fel, a rétegek közt max 15 perc teljen el, de igazából szinte egyből lehet fújni a következő réteget, ahogy látjuk, hogy a festék szépen elterült és semmiképp nem érezzük túl vastagnak, folyósnak a felületet.
  5. a festés és a lakkozás között nem szabad túl sok időnek eltelnie, mert a lakknak valamennyire egybe kell kötnie a festékkel. Így – szintén a nyirkos közeg miatt – 30-50 percet lőttünk be.
  6. A lakkozás 2 komponensű, kemény, gyorsan kötő (2K) lakkal történt, ebből 2 réteg bőven elégnek tűnt, elég vastag volt az anyag, és ugyan meg nem folyt, de azért a végeredményen, nagyon közelről nézve kicsit látszik narancsosság, aminek főként az az oka, hogy nem festékszóróval, és tökéletes körülmények között, és messze nem tökéletes technikával, tapasztalattal dolgoztam.

Részemről nagyon elégedett vagyok, és nagyon meglepődnék, ha nem lenne kellőképpen tartós a végeredmény.

Lenne mit polírozni rajta, de itt megállok, mert szerintem bőven megfelel ez a végeredmény erre a munkára, a következő hasonló feladatnál majd próbálok jobb lenni.